A külföldi kiküldetés szabályait ismerned kell — munkaadóként és munkavállalóként is.
Magának a kiküldetésnek vannak:
- alapfeltételei,
- munkafeltételei,
- tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségei,
- bejelentési kötelezettségei,
- biztosítási szabályai.
… emellett pedig a külföldi kiküldetés napidíj 2024-es meghatározása is rendkívül fontos.
Minden a külföldi kiküldetésről — egyetlen helyen.
Fontos!
Az alábbi cikk nem minősül tanácsadásnak, a benne foglalt információk pedig helyenként pontatlanok lehetnek a jogszabályok folyamatos változása miatt.
Amennyiben munkaadóként vagy munkavállalóként külföldi kiküldetésben érintett, kérjük előtte mindenképpen egyeztessen személyesen is egy jogásszal.
Mi az a külföldi kiküldetés?
A kiküldetés egy Európai Uniós (így Magyarországra is érvényes) munkaügyi rendszer.
Ennek a keretein belül az egyes tagállamok, és azok munkáltatói kiküldhetik — ideiglenesen — a munkavállalóikat külföldre, más uniós tagállamokba.
Jogilag ekkor „kiküldött munkavállaló” státuszba kerül, tehát egyedi jogszabályok vonatkoznak rá.
De pontosan melyek ezek?
Külföldi kiküldetés szabályai 2024
Az első és legfontosabb külföldi kiküldetés szabály, hogy a munkavállalónak ugyanazokban a jogosultságokban és munkafeltételekben kell részesednie, mint az őt fogadó (tehát ahova kiküldik) uniós tagállam munkavállalói.
Van azonban kivétel is: amennyiben a fogadó ország munkafeltételei vagy jogosultságai hátrányosabbak, mint a kiküldő országé, abban az esetben a munkavállalót a jobb feltételek illetik meg.
Ezek a feltételek az alábbiakat tartalmazzák:
- munkahelyi biztonság,
- egészségvédelem,
- a várandós nők, kismamák és a fiatalok ( (18 éven aluli) foglalkoztatásának feltételei,
- nemek, nemzetiségek és más egyenlő bánásmódot támogató diszkriminációellenes szabályok.
Az általános védelemhez kapcsolódó jogokon kívül pedig:
- a munkaerő-felvételre vonatkozó feltételek,
- minimálisan meghatározott és előírt pihenőidő,
- maximális meghatározott és előírt munkaidő,
- lakhatási körülmények (amennyiben a szállást biztosítja a munkaadó),
- a külföldi kiküldetési díj minden alapeleme, ahogyan azokat a fogadó ország jogszabályai a saját állampolgáraira is előírja,
- a kiküldetéssel járó utazás, étkezés és szállás költségeinek fedezésére nyújtott juttatások.
De vajon mire van szükség a munkáltató/munkavállaló részéről?
Külföldi munkavégzés magyar cég alkalmazásában 2024
Bár a kiküldetés feltételeként nem kell bejelentkezni a társadalombiztosítási hatóságoknál, munkavállalási engedélyt kiváltani, de emiatt nincs is lehetőség jogosultságot szerezni a kiküldetés által a huzamosabb tartózkodásra.
Már a 3 hónapot meghaladó tartózkodás is elrendeli, hogy bejelentkezzünk a hatóságoknál.
A huzamos tartózkodást a 12 hónapot meghaladó külföldi tartózkodást jelenti.
Amit még fontos tudni:
- 6 hónapnál rövidebb időtartam alatt nem kell jövedelemadót fizetni,
- 2 évnél rövidebb időtartam alatt nem kell átjelentkezni a fogadó ország társadalombiztosítási rendszerébe,
- 2 év után is meghosszabbítható a már meglévő társadalombiztosítás.
De vajon mi a helyzet a külföldi kiküldetés napidíjával?
Külföldi kiküldetés napidíj
Jelenleg az adómentesen adható napidíj belföldi kiküldetés esetén 9 ezer forint.
Ez külföldi kiküldetés esetén 85 euróra, ami több, mint 30 ezer forintnak felel meg.
A napidíj összegét bár a munkaadó határozza meg, de költségként a bevétel 30 százaléka, legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el.
Összefoglalva
Az uniós összefogás keretében a munkaadóknak lehetőségük van külföldre küldeni munkavállalóikat rövidebb időre, aminek külföldi kiküldetés a neve.
Ekkor azonban a munkavállalót a külföldi jogok illetik meg — amelybe a kiküldetési díj is beletartozik.
Amennyiben még több ehhez hasonló hasznos cikket olvasnál, böngéssz tovább a Messzirejuthat oldalon.
