Sokan álmodnak arról, hogy a munkájuk egyben a hobbijuk is legyen, kapcsolódjon személyes érdeklődésükhöz – a sport iránt érdeklődők számára ez különösen csábító lehet. Manapság egyre nagyobb szerep jut a mindennapokban a mozgásnak, aktív életmódnak, sportnak, a téma sok embert megmozgat a szabadidejében. Utánajártunk, mennyien tekinthetik valójában a sport területét a szakmájuknak, illetve hogy mennyire fizetnek jól a betölthető állások. Aki érdeklődik a sport iránt, most képet kaphat, érdemes lehet-e ezen a területen elhelyezkedni.
Amikor szóba kerül, hogy a GDP mekkora részét fordítja egy ország sportra, sokan stadionépítésekre és csilliárdos focistafizetésekre gondolnak. Pedig a sporttámogatásra sok hétköznapi példa is akad helyi sportnapok rendezésétől, futókörök építésén át sportklubok támogatásáig. Amit szintén el szoktunk felejteni: a sport területén sok munkahelyet is lehet teremteni, ha van társadalmi igény is.
Az Eurostat adatai alapján általában ott dolgoznak többen a sport területén, ahol az állam is többet költ rá. A sporttevékenységekre fordított GDP és az ezen a területen jellemző foglalkoztatottság közötti összefüggésre jó példa Izland: itt a legmagasabb a sportkiadás aránya, és itt a legnagyobb a szektorban foglalkoztatottak aránya is. Természetesen akadnak eltérések is: Dánia vagy Írország jóval kisebb részét fordítja a GDP-nek sporttevékenységek támogatására, mégis magas a foglalkoztatottság a területen. Egyes helyeken pedig a GDP-ráfordítás számottevően nagyobb, míg a foglalkoztatottság alacsonyabb, mint Észtországban, Luxemburgban, vagy akár Magyarországon.
Ugyan hazánkban nem olyan magas a többi európai országhoz képest az összes foglalkoztatott viszonylatában a sportfoglalkozásúak aránya (2022 és 2024 között 0,55-0,65 százalékot tett ki), azt érdemes látni, hogy az uniós átlag is mindössze 0,75 százalék. Egyedül Izlandon haladja meg a 2,5 százalékot ez az arány és a második helyen álló svédeknél is 1,33 százalékról beszélhetünk.
Innen nézve bőven van még lehetőség a sportszakmák területén akár növekedésre is Magyarországon, de már 2024-ben több mint 30 ezren dolgoztak ebben a szektorban. De milyen szakmák is ezek és mennyit lehet keresni az adott területen? Nézzük a legjellemzőbb sporttal kapcsolatos foglalkozásokat!
1. A professzionális sportolók
A legtöbbet keresni jellemzően élsportolóként lehet keresni, bár az sem mindegy, milyen sportban nyújtunk kimagasló teljesítményt. A KSH kereseti adatai szerint a sportolók átlagosan bruttó 1,66 millió forintot kerestek havonta, közülük is a 30-39 éves korosztály átlagosan 2,37 millió forintot. De elég csak arra gondolni, hogy a 2024-es szezonban az NB I-es magyar labdarúgócsapatok mögött álló cégek összesen több mint 35 milliárd forint bért fizettek ki mintegy 1370 alkalmazottjuknak, ami lényegesen magasabb egy főre számítva, mint az átlagbér. Ebben természetesen nem csak a focisták bére van benne.
Ha pedig mélyebben is megnézzük, mennyit keres egy NB I-es csapatban focizó hivatásos sportoló, a legfrissebb számítások alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar élvonalbeli futballistákra összesen közel 24,4 milliárd forintot fordítottak bruttó bérként, ez nagyjából 344 játékos között oszlik meg. Vagyis havi szinten cirka 5,9 millió forint bruttót jelent, ami – a focistákra vonatkozó kedvezőbb adózási rend miatt – körülbelül 5 millió forintos nettó átlagbért tesz ki.
És ez még csak a hazai szint. Nemzetközi élklubnál ennél is magasabb összegekről beszélhetünk – elég Szoboszlai Dominik esetére gondolni. Ha valaki egy olyan csapathoz szerződik, ami a fifa klub világranglista előkelő helyén áll, mint például Szoboszlai Dominik, akkor a fizetése is világszintű lehet: a magyar válogatott csapatkapitánya több mint (bruttó) 100 millió forintnak megfelelő összeget kereshet majd hetente az új szerződése alapján, ha igazak a pletykák.
2. A sportügynökök és marketing
Magyarországon a sportmarketing még kevésbé kiaknázott terület. Sok klubnál nincs külön marketingcsapat – sőt, néhol még egy dedikált szakember sem. Míg például az USA-ban az egyik legjövedelmezőbb szakma ez ezen a területen, itthon szűkek a lehetőségek. Ez viszont azt is jelenti, hogy itt van a kitörési lehetőség is: olyan szolgáltatást nyújtani, amivel nagyon kevesen foglalkoznak. Ha valaki érdeklődik a sport iránt és szabadúszó marketinges, érdemes lehet ezen a területen próbálkoznia ügyfélszerzéssel.
A KSH adatsora szerint 2024-ben egy értékesítési és marketingtevékenységet folytató egység vezetője átlagosan bruttó 1,56 millió forintot keresett havonta, míg egy reklám-, PR- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője 1,34 milliót. De az alacsonyabb szinten álló piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervezők, szervezők fizetése is milliós volt, egy „mezei” alkalmazott, marketing- és PR-ügyintéző is átlagosan bruttó 654 ezer forintot keresett havonta.
3. A sportjogászok
A jogászok, ügyészek, ügyvédek és más jogi foglalkozásúak fizetése lehet kiemelkedő, de gyakran egyáltalán nem olyan magas, mint azt az általános vélekedés tartja. Ahogy más területeken, itt is értékes azonban a speciális szakértelem. Ilyen lehet például a sportjog, ha valakinek ilyen irányú az érdeklődése és jogi pályára lépne. Egy jogász, jogtanácsos 2024-ben már bruttó 1 milliót vitt haza átlagosan havonta, míg az (alkalmazottként dolgozó) ügyvédek mindössze bruttó 431 ezer forintot átlagosan.
4. Egyesületi vezetők, menedzserek
A különböző szolgáltatásokat nyújtó egységek vezetői általában képzett emberek, érteniük kell a menedzsmenthez, gazdasághoz. Így van ez a sportegyesületek esetében is. A KSH szerint a sport- és rekreációs tevékenységet folytató egységek vezetői 2024-ben átlagosan bruttó 738 ezer forintot vittek haza. Ez több, mint amit a szociális, vagy idősgondozási, vagy akár vendéglátási területen működő egységek vezetőinek fizettek átlagosan.
5. Sportújságíró, médiamunkás
Magyarországon viszonylag szűk terület a sportújságírásé, nem biztos, hogy annyian el is tudnak helyezkedni a szakmában, ahányan érdeklődnek a sport iránt. Viszont a média folyamatos átalakuláson megy keresztül az utóbbi évtizedben, a tartalomgyártókra pedig egyre nagyobb szükség van. Ha tágan értelmezzük a sportújságírás területét, akkor lehet ebben a területben is potenciál. A KSH nem kezeli külön ezt a területet, de adataik szerint általánosságban az újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő szakmában bruttó 688 ezer forintot lehetett keresni 2024-ben havonta.
6. Edzők és szervezők
A kommunikációs munkát és sportszervezést végzők, vagy más felsőfokú végzettséget igénylő munkakört betöltők bruttó 664 ezer forintot, egy szakképzett edző, sportszervező, -irányító pedig 645 ezer forintot vitt haza átlagosan.
7. Sportorvosok, terapeuták, masszőrök…
A sport és az egészségügy területe szorosan összefügg, és sok egészségügyi végzettséggel rendelkező dolgozó lenne nyitott a sportszakmák iránt. Mivel hazánk nem túl nagy ország, ezért viszonylag szűk ez a terület, mely az élsportolók egészségével foglalkozna. Ebben az esetben is inkább, akárcsak a jogászok, akkor érdemes specializálódni, ha személyesen érdeklődünk a sport iránt, és meg lehet próbálni idővel erre az extra szolgáltatásra építeni az ügyfélkört. Legyen szó sportorvosi vizsgálatokról, sportpszichológiáról, kifejezetten sportolók igényeire szabott jógáról, masszázsról… bármilyen, az egészséget és a sportot érintő területen nyitva áll az út a specializáció előtt.
A fizetések kapcsán ezen a területen nehéz támpontot találni, mivel ezeket a tevékenységeket jellemzően inkább vállalkozói formában, mint alkalmazottként végzik a szakmabeliek. Aki viszont képes megtalálni a növekvő keresletű piaci rést, abból hosszú távon komoly karriert is építhet. A sport tehát nemcsak hobbi lehet – hanem jól fizető szakma is.