Az idősödő kutyák között egyre gyakrabban figyelhetők meg azok a problémák, amiket a Cushing-szindróma okoz. Ez a kóros állapot a mellékvesék fokozott hormontermelésével függ össze, ami a kortizol túlzott jelenlétéhez vezet a szervezetben.
De miért is olyan fontos ez a hormon? A kortizol különféle létfontosságú funkciókat lát el, mint például a stressz kezelését és az anyagcsere folyamatok szabályozását. Ha a hormon szintje tartósan magas, az a kutyák egészségére nézve komoly veszélyt jelenthet.
A Chris Pet Centernél kapható gyógyszerekkel kordában tartható a betegség.
A Cushing-szindróma és fő típusai
A Cushing-szindróma többféle formában jelentkezhet, attól függően, mi okozza a rendellenességet. Tudtad, hogy az esetek 80-85%-ában az agyalapi mirigy hibás működése áll a háttérben? Ebben az esetben a mirigy olyan adenómát hordozhat, ami túlzottan sarkallja a mellékveséket a kortizol termelésére. Ezt a típust agyi eredetű vagy hipofízis-dependens szindrómának nevezzük.
Viszont a maradék 15-20% az úgynevezett mellékvese-eredetű Cushing-szindrómára vezethető vissza. Ekkor egy vagy mindkét mellékvesét érintő daganatos elváltozás okozhatja a felesleges hormontermelést. Az iatrogén formája pedig az orvosi kezelésekhez kapcsolódik. Ha hosszú időn át nagy dózisú kortikoszteroidokat használnak, az a Cushing-szindróma tüneteihez vezethet, amikor is a külsőleg bevitt hormonok miatt tolódnak el a belső egyensúlyok.
Az ellátás és támogatás segíthet az érintett kutyáknak visszanyerni egészségüket és jó közérzetüket.
Jelek, amikre figyelned kell
Te is észrevetted már kutyádon, hogy többet iszik, vagy gyakran kell kiengedni? A túltengő kortizol az elsődleges kiváltója ennek. A Cushing-szindróma más jellemző jelei között szerepelhet az éhség növekedése, a hastájék kikerekedése és a szimmetrikus szőrvesztés. E káros változások elkísérhetnek más, enyhébb tüneteket is, mint az izomgyengeség, letargia, s apatikus légzés. Sőt, a mellékvesedaganatoknál akár a has környékén is érezhetünk egyoldali duzzanatot.
Megeshet, hogy a szőrük állapota is látványosan megváltozik, és lassabb sebgyógyulás lesz megfigyelhető. Ezeket a tüneteket könnyen az öregedés folyamatának tudhatnánk be, de fontos egészségügyi problémaként is megvizsgálni őket.
Hogyan diagnosztizáljuk?
Amikor egy rutinvizsgálat vagy a tünetek gyanút keltenek, állatorvosi ellenőrzéseken is áteshetünk. Az orvosok ekkor alapos klinikai vizsgálatot végeznek el, ahol vér- és vizeletmintákat vesznek. Ezzel a kezdő lépéssel sokat megtudhatnak a kortizol szintet, ahogy a májfunkciót is feltérképezik. Fontos lehet az ACTH-stimulációs vagy a dexametazon-szuppressziós teszt is, melyek a felesleges kortizol termelést igyekeznek bemérni.
Számottevő különbséget mutathat az ultrahang, CT vagy MRI is, amik a daganatok pontos helyét segíthetnek felkutatni. Ezek a képalkotó módszerek nemcsak a mellékveséken, hanem az agyalapi mirigy esetleges daganatainak kimutatása kapcsán is fontosak lehetnek.
Lehetséges kezelési módok
A Cushing-szindróma kezelése attól függ, melyik típussal állunk szemben. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszeres megoldások közé tartozik a trilostan, ami segít a kortizol termelésének megfékezésében. Az agyi eredetű esetek némelyikénél a sugárkezelés vagy sebészi beavatkozás is szóba jöhet, bár ezek kevésbé elterjedtek.
Ha mellékvese-daganat okozza a problémát, az eltávolítás jelentheti a megoldást, de nem mindenütt lehetséges, vagy válik szükségessé a műtéti beavatkozás. Iatrogén szindróma esetében pedig elengedhetetlen, hogy a kortikoszteroidok adagját állatorvosi irányítás mellett csökkentsük fokozatosan.