A magyar háztartások túlnyomó részében a tél beköszöntével a fűtésszámla jelenti a legnagyobb terhet.
Nem meglepő, hogy egy nemrégiben végzett felmérés szerint a megkérdezettek jelentős többsége, 77%-a, komoly rezsicsökkenést vár a hőszigetelés javításával vagy más energiamegtakarítási beruházással.
Vajon mekkora összegre van szükség ahhoz, hogy érzékelhető különbséget érjünk el? Miért érdemes a Józan Kft. prémium minőségű hőszigetelő anyagait választani?
Mennyi az annyi?
Az energiatudatos családok számára a fűtésszámla optimalizálása létfontosságú kérdéssé vált. Magyarországon a legtöbb háztartás havonta 20 és 30 ezer forint közötti összeget költ fűtésre, míg a téli időszakban ez a kiadás még nagyobb lehet, ami komoly pénzügyi megterhelést okoz.
A válaszadók 85%-a tisztában van azzal, hogy az energiahatékonysági intézkedések komoly megtakarításokat jelenthetnek az energiaszükséglet terén. Azonban sokan a beruházási költségek miatt inkább késlekednek a megvalósítással.
Mi áll az energiamegtakarítás útjában?
Azok a háztulajdonosok, akik döntöttek a változtatás mellett, leggyakrabban szigetelési megoldásokat alkalmaznak. A válaszadók körülbelül 36%-a számára a szigetelés az elsődleges megoldás, míg mások 32%-a nyílászárókat cserél, és ugyanennyien az energiatakarékos világítást részesítik előnyben. A beruházások költségei változóak, de egy átlagos szigetelés esetén akár 500-700 ezer forint ráfordítással a fűtési költségek 30-50%-os megtakarítása is elérhető.
Hogyan kalkuláljuk a beruházás költségeit?
Mindenki szeretné csökkenteni havi kiadásait, de fontos látni, hogy az energetikai korszerűsítések milyen költségekkel járnak. A közelmúltbeli adatok alapján a többség 100 és 300 ezer forint közötti összeget tudna szánni ezekre a célokra. Ez a többek között a tetőtér szigetelésére lehet elég, ami önmagában 25%-os költségcsökkentést eredményezhet. A teljes ház hőszigetelése ennél magasabb kiadást jelent, ám az idő múlásával ez is sokszorosan megtérül.
Változások és lehetőségek
A közelmúltban, ha valaki beruházott az ingatlana energiafelhasználásának optimalizálására, legtöbben a fűtésszámla minimalizálására összpontosítottak. Ezen háztulajdonosok 73%-a szigetelte házát, 62%-uk pedig kicserélte vagy korszerűsítette nyílászáróit. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy a megtermelt hő ne csak az utcát fűtse, hanem otthon maradjon.
Az energiahatékonyság kérdése több mint száraz adat vagy statisztika. Olyan kihívás, amely nemcsak háztartásaink pénztárcájára gyakorol pozitív hatást, hanem egyúttal környezeti szempontból is fenntarthatóbb jövőt ígér. Sajnos, hőszivattyút mindössze 3%, napkollektort 1,4%, napelemet pedig csupán 0,36% telepített az otthonába. Ezek az alacsony számok is jelzik, hogy az ilyen jellegű beruházások elterjedése előtt még hosszú út áll.
A döntés mindig az Ön kezében van, hogy hogyan tervezi otthona energetikai hatékonyságának javítását. Érdemes mérlegelni, hogy melyik fejlesztés a leginkább költséghatékony rövid és hosszú távon egyaránt.